2013. november 6., szerda

billen a bili ... ?!


Kedves Érdeklődő, azaz Te,

Keep moving meg balance....... persze, könnyű azt mondani.!!!! A BKV karbantartó mozgása nélkül, örülök ha nem kell megmozdulnom. Egyszerűen lassú víz, vagy inkább pocsolya körülöttem minden. Nincs változás, nincs élet, nincs lehetőség, nincs kedv. Ilyenkor nosztalgiázik az ember lánya. :D

......................... "A királyság üres, szürke, és a hercegek vagy puhányok vagy elhagyták a Seholországot. Volt egy visszatérő, elmenni nem akaró lovász fiú (mert hercegnek nem tudom mondani) aki folyton a Királylány után koslatott. A történet úgy kezdődött, hogy a királyság egyik eldugott városába járt királylányképzőbe a Királylány és lánytestvére. Királyi hintón kiszúrta magának ezt az ominózus kardot nyelt fiatalembert. Sokat nézegették egymást a hintón, és a Királylány sokat viccelődött a többi királylánykával, hogy ő lesz a férje, és a király . Magas, délceg, szőke és hideg kék szemű volt a kiszemelt. Egyik héten a Királylány nem tudta tovább türtőztetni magát, és megtudta a legény hangdobozának hívószámát. Izgatottan megkérte Hugát, hogy mintha Ő nem tudna semmit, hívja fel a Legényt és beszéljen meg vele egy "véletlen találkozót" a város főterén. Megcsörrent a másik oldalon a hangdoboz, a legény beleszólt, ekkor a szobában elcsendesedett mindenki és feszülten figyelt. A találkozót a kis Királylány lebeszélte, másnap nővérével és az udvar hölgyekkel a főtér felé sétált "véletlen", de közben olyan hevesen vert a szíve, hogy majdnem rosszul lett. A Királylány megpillantotta a Legényt, aki esetlen vigyorral várta, és végig nézte ahogy a Királylány előadta az értetlen műsorát, és meglepetten pislogott a Legényre. Maga volt a megtestesült ártatlanság az arca, és a gesztusai, közben pedig zakatolt a szíve. Akkor érezte igazán, hogy kell(ene) neki a Legény, de már akkor olyan hatalmas öntudattal és emancipált érzésekkel volt megáldva, hogy addig amíg a Legény nem lépett, ő sem tett semmit amivel leleplezheti titkát, és rajongását a Legény felé. Aztán történt egy vasárnap estén, amikor elcsattant az a bizonyos csók, ami történések lavináját indította el ...... a Királylány élvezte a haza és vissza utakat a hintóval, de elkezdett eltávolodni Hugától, az udvar hölgyektől és nem mert közeledni a Legény felé. Volt lánykérés, nagy szerelmi vallomás, könnyek és tinédzser csókok kavalkádja. Aztán jött egy kattanás, egy piros kis lámpa kigyulladt a Királylány fejében (nem, nincs komoly baja), és a legközelebbi alkalommal mikor a legénnyel találkozót beszélt meg, kidobta. Szörnyen , kegyetlen módon, érzéstelenül közölte, hogy nem kell neki a legény tovább. Eldobta mint egy papírzsepit, aztán még néha epekedett a legény után. - nehezen kezdődött ez a történet, és még nehezebb volt a lezárása. Kb. 6 évébe telt a Királylánynak mire letudta zárni ezt a se veled - se nélküled kapcsolatot."

Talán itt veszett el a balance. Talán itt nem kellett volna lefutnia, eltekernie, "elmozognia" (<- ilyen magyar szó létezik vajon? ) a Királylánynak. Innentől kezdve erőltette magára a mártír szerepet, amit nem tud, vagy vajon nem akar levetkőzni?! Mártírkodik a munkában, a magánéletben, és nincs balance, csak önsajnálat. :(



Vannak jobb és rosszabb napok. Lesznek még vicces storyk, nagy nevetések és hatalmas poénok a jövőben. Csak most, most egy kicsit nehéz........
De nem lógatom a fejem, mert még leesik a tiarám .!? :)


xoxo Királylány

2013. november 3., vasárnap

pasi or not pasi ... ez itt a kérdés?!




Kedves Érdeklődő, azaz Te,

Ma kicsit morfondírozz el ezen a képen, és vond le a konklúziót.
Ez a házi feladat és holnap kikérdezem! :) :) :)

xoxo SophieKirálylány

2013. november 2., szombat

A cipőm én vagyok :))



Kedves Érdeklődő, azaz Te,

Talán ez a kép fémjelzi leghűebben azt az életfilozófiát amit vallok.
Mert minek az ember lányának egy helyes, megértő, figyelmes, szerető pasi, ha van egy szuper szexi, dögös, és hitetetlenül kényelmetlen lábbelije mint ez a gyönyörűség itt a képen.
Hányan járunk ugyanabban a "CIPŐBEN". ? ! . ? !

Pasit szeretnénk, egy megértő Társat, és a megtaláláshoz kényelmetlen helyzetekbe sodorjuk vagy sodortatjuk magunkat és ezek mellé még kényelmetlen de gyönyörű lábbelikben nyomorgatjuk munkában elfáradt testünk. Társunk nem lehet más csak a cipőnk ?!

Térjünk vissza életem első és minden bizonnyal legmeghatározóbb kapcsolatára, amely teljes 3 hétig tartott! :) Szóval .... Dani jófiú volt, túl jó. Ő az a típus akiben egészen biztos vagy az első találkozást követően Ő, igen Ő lesz majd egyszer a férjem, és a gyermekeim apja (3 különböző apától született gyermekemé :P ) és Ő lesz a biztos támasz, DE most MÉG nem Ő kell.

Az első tiniszerelem, magával ragad, és mindig mosolyogva gondolsz vissza rá, mikor nem tudtátok mit szabad, hogy csinálják a nagyok, most akkor a szájra puszi már csók?! (Most szeretném felhívni az Olvasó közönség figyelmét, hogy itt a blogon aztán nem lesz szaftos részlet megörökítve, ha érdekel, kérdezed meg szóban - úgyis elmondom! :P )

Dani rendes fiú volt, nagyon is. Soha nem fogom elfelejteni mikor virágot hozott nekem, én pedig szakítottam vele, görkorizás közben 2 perc alatt. Akkor épp a leggyorsabb lábbelimet választottam, a kedvenc lila és nagyon menő görkorcsolyám. Szegény mire felfogta, hogy szakítottam vele, már 7 mérföldre jártam a szomszédos királylánnyal gurulva tova. Bizony, sosem voltam egy érzelgős, szakítós fajta.

Most visszagondolva, szegény Dani pedig nem tett semmit amivel megérdemelte volna. Azóta a szerelem barátsággá szelídült és nagyon örülök, hogy humánusan bántam és váltam el vele. :)

Viszont az volt a legnagyobb baj. hogy nem tett semmit, értsd: nem tett semmit! Ez lett a veszte. Tudom én, hogy ebben a világban már nem teremnek olyan Lovagok, akik világokat átszelve, pej lovon megkeresnék, és kiszabadítanák a szeretett Királylányt, és forró csókot lehelve a királylány ajkára a giccsesen narancssárga naplementébe lovagolnának és boldogan éltek amíg -ot játszanának... Nem, Hölgyeim, most már nincs az az opció a levegőben, hogyha leesel a lépcsőn, a földet érés előtt elkap Superman, nem - nem keményen koppansz. Ezt a helyzetet is meg kell oldanod Kislány és ehhez kell a kényelmetlen cipő, hogy elvonja a tekintetet a koppanásról.

A sok csalódás és félresikerült randi után, az orvosnak receptre kéne felírnia az új cipőket! Igen Hölgyeim, kérjük a cipőket receptre! Mert ahogy a hajunk a pakolást, úgy mi is ezt MEGÉRDEMELJÜK!
Olyan nehéz helyt állni, és keresni az Optimális Férfit (mert tökéletest ne is várjatok, aki ilyen annak már felesége van , vagy férje! :P ) aki közel konvergál a normális zónához, és még lehet belőle gyémántot faragni, vagy grafitot! :D :D :D

Danival való szakítás után felvettem a nyúlcipőt bevallom, mert megijesztett, hogy ragaszkodott, és cuki volt, de nem csibész aki csókot lop, nem ..... a félre fésült hajú, kicsit suta de borzasztóan figyelmes fajta, akit egy életre megjegyzel mint D vagy E vagy F terv. Szóval a csoki után, maradt a cipő vétel.... és azóta lassan de biztosan átléptem a 100-as határt.
Igen, mert ha rossz kedvem van, KELL EGY CIPŐ , ha jó kedvem van KELL EGY CIPŐ és ha rossz volt a randi KELL EGY CIPŐ és szakítás után NAGYON KELL EGY CIPŐ! És így gyűlik, és gyűlik a lábbelik száma, és az én lelkemet nyugtatja a tudat, hogy ha a lábam fáj, akkor addig a lelkem nem, mert Hölgyeim XXI. századunk, szebbnél szebb cipőket és puhányabbnál puhányabb pasikkal van megáldva.


xoxo Sophiecica :))

2013. október 30., szerda

időutazás ...



Kedves Érdeklődő, azaz TE,

Túl sok időm volt ma gondolkodni, és ábrándozni hozzá, hogy a farzsebemből előhúzva szatírák közepette mély depresszióba kerüljek.

Manapság minden páros, minden .... nézzük csak, 2 szemünk, fülünk, lábunk, kezünk, vesénk, tüdőlebenyünk van (jobb esetben). A lábfejünkre zoknit húzunk, amit párban lehet kapni, a pólónak 2 ujja van, a nadrágnak 2 szára .... a melegszendvicset az étteremben kettesével kapod, és tehetsz még rá sót és borsot.
Só és Bors ... ez nem ugyanaz, de kiegészítik egymást, ha az egyiket használod akkor kell a másik is az összhangért. Ha azt vesszük, akkor én lehetek a só , mert egészségtelenül táplálkozom és ha túl sok, de a túl kevés sem jó belőle (ugye milyen szerény vagyok?! - nem csak realista :) ).

Szóval most hogy rájöttünk hogy én vagyok a Só, a kérdésem, hol az én Borsom?! :O Az már egészen biztos hogy jó ideje hiányzik mellőlem tartóból, fogpiszkáló elég volt, és a piros paprika nem kell .....

Kanyarodjunk vissza Sanyikához, az én első nagy szerelmemhez. Igazat megvallva hamar kihevertem, mert jött Andriska, aki új hús volt a "halpiacon". De neki nem voltam az esete ... ha visszagondolok általános iskolai időszakra még szerencse, hogy lett semmi ..... aránytalanul nagy volt a feje. :D Szóval, Andriska újra megdobogtatta a szívemet, és Anyukám elmesélése alapján egyik nap úgy jöttem haza a királylányképző óvodából, hogy már akkor tudtam, hogy "fájdalmas dolog ez a szerelem"! <- figyeltek?! Az ember lánya 5 évesen olyan eget rengető konklúziókat képes felismerni és megfogalmazni, hogy egy filozófus megirigyelné. Aztán valahogy ezt a szuper képességünket elfelejtjük, vagy elnyomjuk mert jönnek a kamasz évek és a nagy Za-za-zúúúú életérzés. Igen, leszáll szemünk elé a rózsaszín köd és akkor aztán hiába használunk Visine szemcseppet, az sem segít a tisztán látásban.

Az általános királylányiskolában állandóan szerelmes voltam, ha nem valakibe, akkor csak pusztán a szerelembe voltam szerelmes. Az órai levelezések, titkos arcra puszik, még titkosabb üvegezések .... teljesen kitöltötték a Pál utcai fiúk elolvasását követő időket. :)
Nálunk is volt grund a királyságban, és ez az iskola mellett lévő pálya volt. Ott szövődtek a "nagy szerelmek" ugróiskolázás és kidobós közben.

Természetesen már akkor is az idősebb vagány srácok keltették fel a figyelmemet. Nem volt kétség, aki zsiványkodott és intő közeli állapotba került, máris rajongtam értem. Sőt az osztályon belül is szövődtek szerelmek .... tippeljetek kivel terveztem közös jövőt, és lakást ..... hát persze hogy a rossz fiúmmal , Lacikával. :)
Így van ez Lányok, az kell aki meghúzza a hajunkat és csúnyát mondd ... nem ám a cuki fiú aki ha beteg vagy áthozza a házi feladatot és lemásolja a feladatokat.
És akkor .... legyél 5 - 8 - 17 - vagy zsenge 23 éves, rajongsz , imádsz egy rossz fiút és mikor tényleg semmi esély rá akkor jössz rá, hogy feleslegesen kerested a "borsodat", és lesz ez .......



Bezzeg a jó fiú, vigyázna rád, tisztelne és megbecsülne, de Ő nem kell, csak a rossz, aki figyelembe sem vesz.
Itt egy példa:

Mintha csak a macikámnak mesélnem  az Aldis reklámban, volt a suliban egy fiú, a neve Dani, aki rajongott értem, én pedig észre sem vettem, csak akkor mikor ott állt előttem egy doboz Raffaelloval, hogy itt van valami. Ezt a kis akciót megelőzte 4 év .... 4 hosszú évig csak kerülgetett, csak kísérgetett de én észre sem vettem, mert épp az xy -ba vagy a BLUE zenekar Duncan nevű énekesébe voltam halálosan szerelmes. Aztán megtörtént .... kaptam csokit (mert tudta, hogy ez a legrövidebb út a szívemhez, :) ennyi erővel cipőt is vehetett volna és akkor hozzá is megyek). Szóval Danival jártunk 7. osztály utána nyáron kemény 3 hetet, azt is 2 hetes megszakításokkal, aztán pedig szakítottam vele. Igen, mikor éreztem, hogy ragaszkodik, mikor éreztem, hogy szeret felhúztam a nyúlcipőt .... szakítottam vele.
Életem 1. nagy hibája, vagy még sem . Lehet majd ő lesz életem párja, bár a műciciket nem kaptam tőle, pedig megígérte .... de ez egy másik nap és másik bejegyzés témája lehet.

Visszakanyarodva a só és bors koncepcióhoz ..... szóval érthető miért én vagyok a só - és miért a "sötét" dolgok kellenek. De vajon milyen a pizza ha meg van szórva borssal ?! :O Legyen ez a következő témaindítóm .... :D

Szép estét! és Jó szurkolást! :D

xoxo Sophiecica :D

2013. október 29., kedd

Minden kezdet nehéz ....



Kedves Érdeklődő, azaz Te,

Ezen blog hivatott helyre hozni a világ felborult nézetét, megmenteni az orrszarvúkat, és helyreállítani a világ rendjét amit sem Batmannek, sem a Bolygókapitányának, sem Superwoman-nek sem sikerült.
Na jó ..... csak szeretném megosztani, világrengető gondoltaimat és világmegváltó véleményemet azokkal akik Carrie Bradshaw után vágynak a Sex és Budapest stílushoz. Igen ... megpróbálom kiírni magamból azokat a vicces és cinkes vagy viccesen cinkes történeteket amik velem történnek.

Princess Sophie-nak hívnak, Seholországból jöttem, és mesterségem címere póni designer ..... - igen, ilyen felvezetés után nem fogsz unatkozni, csak olvasd tovább.

Minden az oviban kezdődött ... már ott jó feleség voltam. Volt egy csodás 120 cm mély barna hajú és kék szemű férjem - Sanyika - aki gondosan figyelt rám, megvédett és gondját viselte a tuják mögött lévő otthonunknak, ami egy traktorkerék volt. Már akkor éreztem, hogy az odaadó természetem a vesztemet jelenti majd. Sanyika kedves volt, de már akkor szemet vetettem Lacikára aki sokkal vagányabb volt és igazi rossz fiú. Tudjátok, Csajok, az az elemi csibészség, a mikor tudod hogy össze -vissza fogja törni a szívedet, de meg kell tenni, bele kell szeretni! Szóval .... hűségesen vártam minden délután Sanyikát, de egyik nap azzal a hírrel jött "haza", hogy már nem szeret, és nem akar a férjem lenni. Na hát ... bennem itt eltört valami. Magamnak sem mertem bevallani de talán itt kezdődött el az én kanosszám, a lehetetlen és tehetetlen kapcsolataim sora itt vette kezdetét.

Megígérem, hogy megírom, megírom Nektek, megírom magamnak, és megírom annak a sok balfék pasinak aki az utamba került .... elmesélem azért, hogy nevessetek, nevessek, és sírjon a sok feledhető személy, akiket kipipáltam az életemből.

Carrie után szabadon, napról napra (ahogy időm engedi) újabbnál újabb storyk és fejezetek mesélnek majd a groteszk kapcsolataimról.

Ami fontos hogy tudj rólam : szeretek beszélni, szeretek nevetni, szeretem a cipőket és áhítom a VILÁGBÉKÉT!

xoxo PletykaSophiecica :)